A munkások egyre dühösebbek Ahogy látható eredmény nélkül egyre hosszabb ideje tartott a sörbojkott, úgy lett a munkások hangulata egyre paprikásabb. A sörkérdés betört a munkahelyekre is. 1947. október 16-án a Kumara fűrésztelep dolgozói megtagadták, hogy együtt dolgozzanak az egyik kollégájukkal, akit valaki látott sört inni az egyik 7 pennys kocsmában Dillmanstown-ban. Mivel a munkavezető úgy gondolta, hogy ez azért mégsem elegendő indok arra, hogy kirúgjon valakit, a többi dolgozó egyszerűen letette a munkát és hazament. A fűrészmalomnak ideiglenesen le kellett állnia.  Következő fokozat: sztrájk A munkások vérszemet kaptak. A sörbojkott eszkalálódása immár az ipari termelést fenyegette. A következő két hónapban hat különböző helyen, többnyire bányákban tört ki sztrájk amiatt, mert a többség nem voltak hajlandó együtt dolgozni a bojkottot be nem tartó emberekkel. A 7 pennys kocsmákba betérő munkások, nagy árat fizetettek meggondolatlan tettükért: valamennyi kénytelen volt kilépni a munkahelyéről a szüntelen zaklatásnak köszönhetően. A munkavezetők szemet hunytak a dolog felett, a munkások belső ügyének tartották. Nekik az volt a legfontosabb, hogy zavartalanul folyjon a termelés, és ha ezt a bojkottot megtörők távozásával lehetett csak elérni, ám legyen. Az ügy jól mutatja, mennyire szervezettek voltak a korabeli új-zélandi munkások, és hogy ha egyszer döntöttek valami, jelen esetben a bojkott mellett, szorosan összezártak, és nem nézték el, ha valaki külön utakon járt.

Forrás: New Zealand History: 1947 Greymouth Beer Boycott http://www.nzhistory.net.nz/politics/greymouth-beer-boycott