65. Sörlázadások – A sörpuccs 3.

nácik a gyűléseiken több fontos újítást is bevezette a korabeli sörházi kultúrához képest: tilos volt közbekiabálni, és a szónoklat után sem lehetett ellentétes állásponttal felszólalni

A náci mozgalom a sörházi politikai gyűléseken nőtt fel. Amikor Hitler 1919-ben belépett a jelentéktelen pártocskába, csak az 55. tag volt. A NSDAP tevékenysége az első években arra koncentrálódott, hogy hetente több gyűlést is tartottak, illetve megpróbálták megzavarni a balos rendezvényeket. A náci sörházi gyűléseken a fő szónok Hitler volt. Állítása szerint két évnyi szüntelen szereplésre volt szüksége ahhoz, hogy tökéletesítse a retorikai képességeit. A nácik rendet tartanak a sörcsarnokokban A nácik a gyűléseiken több fontos újítást is bevezette a korabeli sörházi kultúrához képest: tilos volt közbekiabálni, és a szónoklat után sem lehetett ellentétes állásponttal felszólalni (a normál gyűlések végén ugyanis a közönség vállalkozó kedvű – és gyakran kellően besörözött – tagjai hosszabb ellenszónoklatokat tarthattak. A rendbontókat a párt paramilitáris egysége dobta ki a teremből – ez azonban nem mindig ment könnyen, és nem egy korai náci gyűlés komoly tömegverekedéssé fajult, mert a csapatosan megjelenő szocdem munkásokat sem kellett félteni. Hitler és a kocsmai verekedések Hitler, háborús veteránként, a korai időszakban személyesen is kivette a részét a sörházi verekedésekből. Miután 1921 nyarán a kis párt elnöke lett, az egyik első lépése az volt, hogy a paramilitárisaival személyesen vert szét egy balos gyűlést – emiatt rövid időre börtönbe is kellett vonulnia 1922-ben. Ezután a komoly incidens után győzték csak meg a tanácsadói, hogy pártelnöki méltóságának jobban megfelel, és a mozgalom érdekeit is az szolgálja, ha nem vesz részt személyesen a kocsmai verekedésekben. Ha ma magunk elé képzeljük Hitlert, többnyire olyasfajta kép jelenik meg előttünk, ahogy a grandiózus nürnbergi felvonulásokon szigorúan szemléli a végtelen sorokban vonuló csapatokat, vagy egy standionnyi embernek tart hisztérikus beszédet, esetleg a tábornokaival üvöltözik – és nehezen látjuk magunk előtt a komor diktátort egy felhevült kocsmai verekedés kellős közepén, ahol söröskorsókkal vágják egymást fejbe az emberek – pedig a politikai karrierje bizony ebből a közegből indult el.

Felhasznált irodalom: Ian Kershaw: Hitler 1889-1936: Hybris. Szeged, Szukits, 2003.

megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on pinterest
Pinterest
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
On Key

Sörárium blog

57. Az áldozatként bemutatott sör

Az ősi vallások szerves része volt, hogy az isteneiknek az emberek az általuk fogyasztott táplálékból mutattak be áldozatot: háziállatokat vágtak le vagy gabonaféléket égettek el.

13. Az élesztő

Az élesztő sokáig nem tartozott a sör tudatosan használt alapanyagai közé. Mivel az élesztő benne van a levegőben, nem feltétlenül kell tudatosan hozzáadni a főzethez az erjesztés elindításához.